Portugál vizsla

Leírás: 
Közepes termetű, harmonikus felépítésű, izmos, jó mozgású állat. Feje szögletes, szeme sötétbarna, füle lelóg. Törzse hosszú, mellkasa mély, háta egyenes, fara kissé lejt, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai hosszúak, egyenesek, párhuzamosak. Farkát kurtítják. Szőrzete rövid, sűrű; színe sárgásvörös vagy gesztenyebarna egyszínű, ill. fehér foltos.

Eredete: Ősi portugál fajta; a 14. század óta ismerik. Feltehetően a pointer típusú kutyák egyik őse.

Eredeti neve: Perdiguero Portugués

Tulajdonságai: Értelmes, sőt szinte ravasz, ügyes, könnyen, gyorsan tanuló, engedelmes állat.

Alkalmazása: Szívós, fáradhatatlan vadászkutya, csalhatatlan biztonsággal kutatja, ill. jelzi a vadat.

FCI száma: 187

Profil: vadászkutya

Marmagasság: 52-56 cm

Testtömeg: 16-27 kg

Táplálékigény: 1750 g/nap

Alomszám: 5-8 kölyök

Várható élettartam: 10-14 év

Forrás: Szinák János, Veress István: A világ kutyái (1989)

Pincser

Leírás: 
Hasonlít a dobermannra. Feje hosszú, elkeskenyedő. Szeme sötétbarna, füle feláll, kupírozzák. Törzse hosszú, izmos. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak. Szőrzete rövid, sűrű, sima, fényes. Színe fénylő fekete, lehetőleg telt rozsdabarna jegyekkel, ill. egyszínű fekete, őzbarna vagy szarvasvörös; barna, csokoládébarna, ezüstszürke vagy kékesszürke rőt, ill. sárga jegyekkel.

Eredete: Ősi német kutyafajta; mai formája a 19. század vége felé alakult ki.

Eredeti neve: Pinscher

Tulajdonságai: Bár neve németül harapóst jelent, a pincser kedves, odaadó, melegszívű kutya. Okos, engedelmes, könnyen képezhető. Hangja félelmetes, és bizony nemcsak ugat, hanem - ha kell - harap is.

Alkalmazása: Kertek és autók megbízható őre, gyerekek hűséges játszótársa. Kedvencként is tartják.

FCI száma: 184

Profil: kedvenc

Marmagasság: 45-48 cm

Testtömeg: 6-8 kg

Táplálékigény: 550 g/nap

Alomszám: 3-6 kölyök

Várható élettartam: 10-14 év

Forrás: Szinák János, Veress István: A világ kutyái (1989)

Pumi

Megjelenése

Teste: A pumi közepes nagyságú, szögletes testfelépítésű kutya. Marja kiemelkedik a hátrafelé lejtő hátvonalából, hasa pedig felfelé emelkedik. Magasan tűzött farkát felkunkorítva tartja; ha a kölyök kurta farokkal születik, az is elfogadható. Azokban az országokban, ahol megengedett, a hosszú farok kurtítható is. A magasan tűzött nyak közepes hosszúságú.

Feje: Meglehetősen hosszú, egyenes orrnyereggel és igen enyhe stoppal. A közepes nagyságú fülek magasan tűzöttek, felállók, a végük előrehajlik. Szemei kissé ferde metszésűek. A pumi harapása ollószerű.

Marmagassága: A kanok marmagassága 35 cm, a szukáké 44 cm.

Testtömege: 8-13 kg

Szőrzete: Félhosszú szőrzete tincsekben nő; a test egyes részein rövid és durva tapintású, máshol hosszú és gubancos. A rendezetlen megjelenés a fajta egyik sajátossága. Szőre nem nemezesedik.

Színei: A foltos szőrzeten kívül bármilyen színezet elfogadható. Leggyakoribbak a sárgásfehér és a szürke egyedek, bár a fekete, a fehér és a vöröses szín is megengedett. Szemei sötétbarnák.

Táplálékigénye: 800 g/nap

Várható élettartama: 12-14 év

Vérmérséklete

Jelleme: Hihetetlenül tevékeny, figyelmes és lelkes kutya, a munkában fáradhatatlan. Nagyon értelmes fajta, igen rövid idő alatt képes megtanulni az új parancsokat. Nem kíméli magát, roppant bátor (néha túlságosan is az), és kiváló házőrző. Szeret ugatni.

Társas viselkedése: A pumi nem szeret mindenkit, általában egyetlen személy iránt alakul ki benne nagyon erős kötődés, az idegenekkel szemben pedig félénk és óvatos. Más kutyákkal szemben hajlamos a domináns viselkedésre. rendszerint igen jól kijön az (apróbb) haszonállatokkal, de azért nem árt már fiatal korában hozzájuk szoktatni. Mindig készen áll arra, hogy üldözőbe vegye a rágcsálókat, a nyulakat és a macskákat - ez újabb ok arra, hogy segítsenek a kölyöknek hozzászokni ezekhez az állatokhoz. Ha a nagyobb gyerekek tiszteletben tartják, akkor a pumi nagyon jól ki tud jönni velük.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: A szőrzetét elég néha-néha átkefélni. A hallójáratokból kézzel célszerű kitépkedni a felesleges szőrszálakat. A kiállításon versenyeztetett pumit általában megnyírják és kefélik - de csak mértékkel.

Tanítása: A pumi tanítása nem különösebben nehéz feladat, mivel elég értelmes ahhoz, hogy megértse, mit akarnak tőle, és szeret is tanulni. A városban tartott puminál azonban figyelmet kell fordítani arra, hogy leszoktassák a (felesleges) ugatásról.

Mozgásigénye: Ez a vakmerő és fürge kutya akkor érzi igazán jól magát, ha nagyon sokat mozoghat, ezért nem való olyan személyeknek, akik mindennél többre értékelik a nyugalmas életet. A mindennapos séták mellet rendszeresen lehetőséget kell adni neki arra is, hogy póráz nélkül hancúrozzon. Nem hajlamos a csavargásra.

Alkalmazásai: A pumi szabadtéri életre termett: a legjobban egy vidéki gazdaságban érzi jól magát, ahol teljesen magától értetődően vállal fel egy sor különböző feladatot. A ház őrzését, a baromfik egy csoportban tartását, valamint a kártevőirtást is nyugodt szívvel rá lehet bízni. Ettől függetlenül nyugodtan tartható városban is, ha a gazdája elegendő mozgást és tevékenységet tud biztosítani a számára. Az ügyességi próbákban kiváló eredményeket érhet el, de a jól nevelt pumi az engedelmességi versenyeken sem hagyja cserben a gazdáját.

FCI standard

A vad-és a házimacska vemhességi ideje egyaránt hozzávetőlegesen 53-tól 70 napig tart. Egy-egy ellés alkalmával a házimacskának akár 5-10 kölyke is lehet. A kölykök 6-7 héten át kizárólag anyatejjel élnek. A nőstény rendszerint évente kétszer ivarzik, illetve párzik. A macska életkora átlag 10 év, de ez természetesen függ az életviszonyoktól, a tartástól és az ápolástól is. A közönséges házimacska a legváltozatosabb színekben és rajzolatokban fordul elő. Lehet: fekete, fehér, kékesszürke, háromszínű, csíkozott, tarka és így tovább.                                                                  

A csíkozott vagy márványozott (cirmos) macskák őrizték meg a leghívebben őseik rajzolatát; még a látszólag egyszínű cicák bundáján is átüt a csíkozottság.

 

Ezüst cirmos perzsa. 
Pazar látvány a színezüst alapszőrtől jól elütő, sűrű fekete mintázatú ezüst cirmos. Sajnos manapság ebből a fajtából mindössze két-három példány látható a nagyobb nemzetközi kiállításokon. Sokak szerint azért, mert a tenyésztők nagyon felkapták a csincsillát, mégpedig az ezüst cirmos rovására.  
A csincsilla mellesleg állítólag az ezüst cirmostól származik, ezt azonban mindmáig nem sikerült egyértelműen bebizonyítani. Ennél a fajtánál a legnagyobb hiba talán az, ha az alapszín a megkövetelt színezüst helyett csíkos vagy szürke, továbbá ha a minták nem eléggé sötétek és elütők. A valódi cirmos minta világosan látható, és sohasem fut egymásba. Néhány túl szigorú tenyésztőnek egyéb-ként az a véleménye, hogy a fajta akkor kezdett hanyatlani, ami-kor a mogyorószínű szem mellett a zöldet is elfogadták, tudniillik a jelenlegi leírásban már "mogyoró vagy zöld" szerepel, és ez "lazít" a szigorú fajtakövetelményeken.

 

 

  

 

 

Barna cirmos.

Nem könnyű a tenyésztő feladata, ha megfelelő színű és mintázatú, hosszú szőrű barna cirmost akar kialakítani. A szakirodalom szerint 1939-ig néhány ilyen kivételesen szép példány élt Angliában, a háború után azonban a fajta erősen megritkult, különösen a kiváló egyedek száma zuhant a mélypontra. 

Napjainkban a barna cirmos "másodvirágzásának" lehetünk tanúi, bár a színe még nem érte el a háború előtti "gazdag homok-szín" árnyalatot. Jóllehet ezt a cicát barna cirmosnak nevezik, a színe inkább homokszínű, jellegzetes sűrű fekete mintázattal, amely a hátról kiindulva a test alatt folytatódik, és a hason egyesül (ez az úgynevezett "pillangó-minta"). A barna cirmos feje keskenyebb és hosszabb, mint a többi hosszú szőrű fajtáé. Fülei magasan a fejtetőn helyezkednek el. Szeme nagy, tágra nyílt, mogyoró- vagy rézszínű.

 

 

 

Telomian

Leírás: 
Közepes termetű, zömök, izmos kutya. Kicsit hasonlít a basenjire. Feje erőteljes, elhegyesedő, szeme sötétbarna, füle feláll. Törzse izmos, téglalap alakú. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak. Farkát vízszintesen tartja, a vége viszszahajlik. Szőrzete rövid. Színe a barna valamennyi árnyalata, fehér jegyekkel a mellkasán és a lábvégein.

Eredete: Malaysiai fajta. A bennszülöttek ősi kutyája volt, de csupán 1963-ban került az Egyesült Államokba, ahol - nyilván a sokkal jobb tartási körülmények hatására - sokat fejlődött.

Tulajdonságai: Értelmes, élénk, vidám, alkalmazkodó, de nehezen képezhető.

Alkalmazása: Őshazájában, Malysiában mindenes munkakutya volt: jószágot, házat őrzött, vadászkutyaként használták. Napjainkban főleg az Egyesült Államokban tenyésztik, ahol kedvtelésből tartják.

FCI által nem elismert fajta

Profil: munkakutya, kedvenc

Marmagasság: kan 41-48 cm, szuka 38-46 cm

Testtömeg: 10-14 kg

Táplálékigény: 850 g/nap

Alomszám: 5-7 kölyök

Várható élettartam: 10-14 év

Forrás: Szinák János, Veress István: A világ kutyái (1989)

Norfolk terrier

Leírás: 
Kis termetű, alacsony kutya. Koponyája széles, szeme sötétbarna, füle lelóg. Törzse viszonylag rövid. Végtagjai ugyancsak rövidek, de izmosak, jó csontozatúak. Farkát a felére kurtítják. Szőrzete kemény, érdes tapintású; a nyakán és a mar tájékán szinte sörényt alkot. Színe a rőt valamennyi árnyalata, továbbá fekete és csíkos.

Eredete: Angol fajta. Viszonylag nemrég alakult ki a cairn, a border és az ír terrier keresztezése révén.

Tulajdonságai: Kellemes természetű, nyugodt, de vidám, játékos.

Alkalmazása: Régebben elsősorban Angliában és az Egyesült Államokban volt népszerű; rókára, nyúlra, vidrára vadásztak vele. Manapság főleg kedvencként tartják.

FCI száma: 272

Profil: kedvenc

Marmagasság: 25 cm

Testtömeg: 7-9 kg

Táplálékigény: 600 g/nap

Alomszám: 4-6 kölyök

Várható élettartam: 10-14 év

Forrás: Szinák János, Veress István: A világ kutyái (1989)

A gyengéd óriás

  

              Az ír farkaskutya a világ legnagyobb termetű kutyája. Standardja szerint megjelenésében egyesíti a nagyságot, a súlyt, a tömeget, az eleganciát és a könnyedséget. Amilyen gigantikus és tekintélyt parancsoló megjelenésű ez a kutya, olyan gyengéd és kedves a jelleme. Igazi úriemberként sohasem ugat feleslegesen. Nyugodt, türelmes és szeretetre méltó. Az angol „gentle giant” (gyengéd óriás) kifejezésnél keresve se találhatnánk rá jobbat.

                Már a római elbeszélésekben, mítoszokban és mondákban is előfordulnak „írországi kutyák”, „ír agarak” és „ír farkaskutyák” (Irish Dogs, Greyhounds of Ireland, Wolfdogs of Ireland). A mai Írország területén élő kelták már 2000 évvel ezelőtt tenyésztettek nagy, szálkás szőrű vadászkutyákat. Az ír agarak részt vettek a skót szarvasagár kialakulásban is. Ezek a rendkívüli megjelenésű kutyák évszázadokon át értékes ajándéknak számítottak Európa uralkodói körében, sőt, Perzsiában és Indiában is.

 

 

 

                A farkaskutyákat farkas, szarvas, jávorszarvas és vaddisznó vadászatára használták, amelyben Írország bővelkedett. Törvény szerint csak királyok, nemesek és költők birtokolhatták. Az ír farkas tulajdonosoknak talán eszébe juthat az a kép is, mikor a középkori várakban ezek a tekintélyes kutyák a kandalló előtt melegedtek. A XV. században minden grófságban kötelező volt 24 farkasebet tartani, hogy megvédjék a parasztok nyájait a farkasoktól. Amikor azonban elterjedtek a lőfegyverek, már ezekkel tartották távol a vadakat, így a legfőbb zsákmányukról elnevezett farkaskutyák is szinte teljesen eltűntek. A XVII. században túlzott exportjuk miatt annyira lecsökkent az állomány, hogy az ír parlament 1652-ben határozatot hozott, amely megtiltotta az ír farkaskutya kivitelét. Ez az intézkedés egy ideig segített megőrizni az állatlétszámot, de a farkasok fokozatos eltűnése, és az állandó külföldi kereslet a XVII. század végére szinte kihalásig csökkentette számukat.

                A XIX. században, az Írországban feltámadt nemzettudat a fajta iránti érdeklődést is felkeltette. Az ír farkaskutya az ír és kelta kultúra szimbólumává vált. Ebben az időben kezdte G. A. Graham kapitány -a fajta rajongója- összegyűjteni Írország távoli zugaiban még megtalálható farkaskutya típusú példányokat. Ezeket végül skót szarvasagarakkal, illetve orosz agarakkal és német dogokkal keresztezve, körülbelül 20 év alatt sikerült elérnie az elképzeléseinek megfelelő példányt. Az ír farkaskutya jelleme, nagysága, és típusa rögzült. Az 1879. évi kiállításán az Ír Kennel Klub külön osztályt írt ki az ír farkasoknak, és 1885-ben a fajtaklubot is megalapították. Az első standardet is ekkor állították össze, ami máig is érvényes.

                   Ha kiállításra viszünk egy kutyát, az első és legfontosabb, hogy az állat külleme, mennyire felel meg a fajtastandardnek. Fontos az imponáló megjelenés, erős izomzatú, erőteljes alkat. Mozgása legyen elegáns, nem túlzottan könnyű, de élénk. Feje legyen hosszú és vízszintes, a magas homlokcsont csak enyhén emelkedik. Harapása lehet ollós, de harapófogós is. A szem sötét. A fül agárszerű rózsafül. Testalkatára legyen jellemző a viszonylag hosszú nyak és törzs, a mellkas nagyon mély és csak mérsékelten széles.  A hasa legyen jól felhúzott, a comb hosszú és izmos, a térd jól szögelt. A csánk alacsony, nem fordul se ki, se befelé. A farok hosszú, enyhén hajlított. Járása szabad és aktív. Szőrzete durva, szálkás. A szemek felett és az állon különösen drótos.

                 Elismert színei a szürke, csíkos, a vörös, a fekete, a tiszta fehér, az őzbarna vagy bármely szarvasagárnál előforduló szín. Minimális marmagasságuk kanoknál 79 cm, a szukáknál 71 cm. Felső határ nincs megszabva. Súlyuk átlagosan kanoknál 67, szukáknál 56 kilogramm. Jellem: „Otthon bárány, vadászaton oroszlán.”

                  Ma az ír farkas ismét nagy tekintélynek örvend, ha nem is akkorának, mint a középkorban. Napjainkban társként és munkakutyaként is tartják. Az ír farkas nem tipikus őrkutya, még ha jelzi is a szokatlan dolgokat. Riasztó mérete elijeszti a nemkívánatos vendégeket, de ha a betolakodó elég elszánt, lehet, hogy még örül is a társaságnak. Kitartó, következetes munkával megtanítható különféle őrző-védő feladatok ellátására. Az angol királyi rendőrségben is alkalmazzák.

Az angol királyi rendőrség szolgálatában

www.greggayden.com/europe05/Irish%20Wolfhound.jpg

 

                 Mivel az agár fajtacsoportba tartozik, sokszor láthatjuk őket coursingen vagy agárversenyeken.

                  Igazi barát. Nagyon szereti otthonát és imád a családi programok középpontjában állni. Szelíd és ragaszkodó, hűséges és kifogástalan modorú. Jelleme békés és bizakodó. Csodálatosan bánik a gyermekekkel. Anya szerint, engem is kitartóan őrzött a babakocsiban Bumbi, s ha valaki a közelembe jött, elég volt csak felállnia. Emlékszem, amikor kiskoromban lovagoltam a hátán, nyúzhattam, téphettem, nem kellett attól tartanom, hogy megharap esetleg csak attól, hogy „szétnyal”.

 

 

Csodálatosan bánik a gyerekekkel

www.gotpetsonline.com/pictures-gallery

 

                  Másrészről azonban, a barátságosan csóvált farok felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt kellemetlen élményt okoz, ha rossz helyen állnak. Arra is vigyázni kell, hogy örömében ne ugorjon az ember nyakába, mert könnyen ledöntheti a lábáról. A tulajdonosok tudják, hogy ezért már fiatal korukban le kell őket szoktatni erről a viselkedésről.

 

A hatalmas ír farkas gazdájára támaszkodva.

www.antique-dog-pictures.co.uk/images/sight/irish-wolfhound.jpg

 

                   Nem csak az emberek társaságát kedvelik, hanem más kutyákkal is szívesen időznek. Nekünk Bumbi mellett egy keverék kis kutyánk is van. Ketten véd- és dacszövetségben, elszakíthatatlan párost alkotnak. A macskánkat is nagyon szereti. A mieink rámásznak a hátára, és ott alszanak. Emlékszem mikor kismacskáink születtek, anyjuk helyett anyjuk volt. Nyalogatta őket, vigyázott rájuk, mintha a sajátjai lettek volna. Méreténél fogva, akad némi problémánk vele. Ha elutazunk, barátainkhoz visszük őt, akik nagy, magas kerítésű zárt udvarral rendelkeznek. Akiknek erre nincs lehetőségük, azoknak speciális állatpanziót kell keresniük. Legszívesebben magunkkal vinnénk, de sok szállóban nem szívesen látott vendég, és természetesen szállítása sem egyszerű dolog. Egyszer egy kiállításra mentünk vele és a szállodai szobában este be akart feküdni az ágyamba. Szívem szerint hagytam volna, de nem fértünk el ketten, így kénytelen volt a szőnyeget választani. Hétvégenként, ha sétálni visszük őt, sokan csodálkoznak rajta. Kérdezősködnek, „Ez milyen fajta kutya?”. Nyáron, ha meleg az idő, ki szoktunk ülni a teraszra ebédelni. Pofájával bőven feléri az asztalt, így nem volna nagy probléma számára belenyalnia a tányérokba. Szerencsére, jól nevelt és leszoktattuk róla. A mi kutyánk szuka, és tavaly tavasszal lett három éves, ezért a nyári tüzeléskor egy hozzá hasonló szép kannal befedeztettük Öt gyönyörű kiskutyát ellett. Az infralámpa felhelyezése sem volt egyszerű. Bubu fellökte a lámpát, ha alacsonyan volt, ha pedig magasan, akkor a piciket nem érte a meleg. Pár hétig kint aludtunk vele a garázsban, mert féltünk, hogy valami baj történhet, esetleg ráfekszik a kicsikre. Szerencsére ilyen egyszer sem fordult elő, mert nagyon óvatosan mozgott. Legalább nem kell lehajolni, hogy megsimogathassuk.

                     Semmi sem lesz már ugyanolyan, ha egy ír farkas betette a lábát a család életébe. Egész egyszerűen mások, mint a többi kutya. Megérzik gazdájuk hangulatát, örömét, bánatát. Aki egy ír farkaskutyával osztotta meg az életét, biztosan azt akarja majd, hogy legyen egy második is, hiszen már nem tud meglenni nélküle. Nekünk már itt a harmadik.

 

Tata-Tóvárosi Békés Kennel-Aithir

http://www.irfarkaskutya.hu/progeny.

 

Baranyi Kata

katebaranyi(at)gmail.com

 

Az ír farkasok érzékeny pontja

Mit kell tudni a könyöktájéki bursitisről.

    

     Kutyáinknál a nyálkatömlők megbetegedései ritkán fordulnak elő, azonban hajlamosító tényezők hatására (nagy testtömeg, kemény talajon való gyakori fekvés) elsősorban a könyök tájéki nyálkatömlő begyulladhat.

    

     A nyálkatömlők többsége nem öröklött, hanem a születés után alakul ki. Jelenlétük, nagyságuk faj, fajta szerint és egyedileg is eltérő lehet. A könyöktájéki nyálkatömlő (bursa subcutanea olecrani) azonban nagy testű kutyáknál mindig megtalálható.

    

     Egy kis anatómia: a nyálkatömlő (bursa synovialis) vékony falú, ovális alakú, lapos zsákocska, melyet laza kötőszövet vesz körül. Zárt üregükben kevés nyúlós és sikamlós folyadék van, így belső felületük könnyen elcsúszik egymáson. Az ízületek szögletein, kemény csontkiemelkedések fölött -így a könyöktájék fölött is- alakulnak ki. Feladatuk, hogy az ízületekre gyakorolt nyomást tompítsák, eloszlassák.

     Az ír farkasok -nagy testű kutyák lévén- hajlamosak a könyöktájék nyálkatömlőjének gyulladására. Az elváltozást helytelenül "teniszkönyöknek", "könyökdaganatnak" nevezik.
Kialakulása történhet gyorsan, heveny módon, egyik napról a másikra, egyszeri traumatikus behatásra, általában egy oldalon, vagy lassan, fokozatosan, idült módon, általában mindkét oldalon.

    

     Az összenyomatások, zúzódások elsősorban a nyálkatömlő belső falát károsítják és gyulladásos savó szaporodik fel üregében. A bursa kitágul és jellegzetes, fájdalmas, lágy vagy hullámzó tapintatú duzzanatot okoz. A heveny tünetek megszűnte után a duzzanat nem mindig szívódik fel, fala megvastagodhat, a környező kötőszövet megszaporodhat. Ezek a tünetek bármely kombinációban előfordulhatnak.

     A nyálkatömlők idült gyulladása szépséghibának számít mindaddig, amíg a duzzanat a felületét borító bőr gyakori sérülésére nem hajlamosít, vagy a kutya mozgását mechanikusan nem akadályozza. Súlyosabb beszámítás alá esik, ha a duzzanat megsérül és gennyes gyulladás  alakul ki.

     Mit tehetünk, ha ír farkasunknál ilyen tüneteket tapasztalunk? Állatorvosunk heveny esetben  a felszaporodott gyulladásos savó leszívásával, majd az üregbe fecskendezett hosszú hatású, koncentrált glükokortikoid oldattal segíthet. A könyök tájékát ezután jól párnázott, feszes kötés alatt kell legalább tíz napon át tartani. Az esetlegesen fellépő helyi keringési zavarokat kötéscserével akadályozhatjuk meg.

     Idült esetben a kötőszövet-szaporulatot a nyálkatömlő falában ill. környékén gyógyszeres beavatkozással nem tudjuk megszüntetni. Ilyenkor indokolt esetben plasztikai műtét végezhető mely a bursa kiirtását és a felszaporodott kötőszövet eltávolítását jelenti. A műtét után a sebgyógyulás hosszadalmas az erős mozgásnak kitett könyöknél és nem mindig gyógyul nyom nélkül. Nem elhanyagolható kockázati tényező, hogy kutyánkat megfosztjuk a könyök alápárnázottságától.

     Gennyes bursitis esetében a nyálkatömlő tartalmát leszívjuk, az üreget átöblítjük és széles hatásspektrumú antibiotikumot fecskendezünk be. A könyökízületre meleg, fertőtlenítő borogatást helyezünk fel.

     A bursitisek minden fajtájának kialakulását csak úgy előzhetjük meg, ha kutyáinknak olyan tartási körülményeket teremtünk, ahol puha, kényelmes fekhelyet tudunk biztosítani.

 

Malinois

Leírás: 
Egy kissé emlékeztet a német juhászkutyára. Feje erőteljes, de nemes vonalú. Szeme sötétbarna, füle feláll. Törzse erőteljes, izmos, téglalap alakú. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak, jó csontozatúak. Farka hosszú, a csánk alá ér, a végét egy kissé visszahajlítva tartja. Szőrzete rövid, a nyakán gallért, a farkán zászlót alkot. Bundája feketével tűzött vörös színű.

Eredete: Belga fajta. Standardját 1880 és 1890 között rögzítették.

Tulajdonságai: Szívós, tanulékony, figyelmes, bátor.

Alkalmazása: Terelőeb, s egyúttal félelmet nem ismerő őrző-védő. Az I. világháborúban a tervuerennel együtt hadikutyaként vált híressé: a sebesültek felkutatását nagy elszántsággal, gyorsasággal, eredményesen végezte. Sportkutyának, testőrnek is kiváló.

FCI száma: 15

Profil: mindenes munkakutya

Marmagasság: kan 62 cm, szuka 58 cm

Testtömeg: 24-28 kg

Táplálékigény: 1550 g/nap

Alomszám: 6-8 kölyök

Várható élettartam: 12-14 év

Forrás: Szinák János, Veress István: A világ kutyái (1989)

Westfáliai tacskókopó

Leírás: 
Kis termetű, izmos, hosszú testű eb. Feje keskeny, szeme sötétbarna. Orrtükre világosbarna, néha sötét szegéllyel. Füle lelóg. Háta kissé domború, ágyéka széles, fara csapott, mellkasa keskeny, hasa kissé felhúzott. Mellső végtagjai párhuzamosak, a hátulsók meredek állásúak. Farka lelóg. Szőrzete sűrű, durva; fején, fülén, lábai alsó részén rövid. Koponyája, lába fekete, végtagjai, pofája vörösesbarna, arcorri része, szügye, mancsai és farokvége fehér.

Eredete: Német fajta. Különféle kopók és tacskók keresztezéséből született.

Eredeti neve: Westfälische Dachsbracke

Tulajdonságai: Értelmes, komoly, barátságos, csupa figyelem a gazdájával szemben.

Alkalmazása: Vadászkutya. Meglehetősen ritka, hazáján kívül alig-alig ismerik.

FCI száma: 100

Profil: vadászkutya

Marmagasság: 30-35 cm

Testtömeg: 15-18 kg

Táplálékigény: 1150 g/nap

Alomszám: 4-6 kölyök

Várható élettartam: 12-14 év

Forrás: Szinák János, Veress István: A világ kutyái (1989)

Szibériai husky

Leírás: 
Rendkívül vonzó, "nevetős" ábrázatú, közepes termetű kutya. Koponyája kissé domború. Füle feláll. Szeme színe lehet kék, barna, felemás (egyik kék, másik barna), és úgynevezett 'kevert' színű is (azaz, egy szemen belül két szín). Ezenkívül a vörös színű kutyáknál a borostyánszínű szemszín is megengedett; szeme kissé ferde metszésű. Háta egyenes, ágyéka feszes, mellkasa mély. Végtagjai egyenesek, izmosak, túlzásoktól mentes csontozatúak, mely mérsékletesség az egész felépítésükre vonatkozóan is iránymutató. Farkát a hátvonallal vízszíntesen vagy sarló alakban a hát fölé hajlítva hordja mozgás közben, nyugalmi állapotban lelóg. Bundája közepesen hosszú, dús, selymes. Színe leggyakrabban farkas- vagy ezüstszürke, de lehet vörös, krém (gyakori a küllemvonalaknál), pinto (foltos), fehér illetve izabella fehér.

Eredete: Szibériai fajta; 1909-ben került Alaszkába, s onnan Amerikába, ahol hamarosan népszerű lett.

Eredeti neve: Siberian Husky

Tulajdonságai: Igazi falkaállat: családszerető, hűséges, békés, ám érzékeny és egy kissé makacs.

Alkalmazása: Kanadában és az Egyesült Államok északi részén elsősorban a szánhúzó versenyek megbecsült sztárja. A terület- és személyvédő ösztön igen fejletlen ebben a fajtában, ezért őrző-védő munkára nem alkalmas.

FCI száma: 270

Profil: szánhúzó kutya

Marmagasság: kan 54-60 cm, szuka 51-62 cm

Testtömeg: 16-27 kg

Táplálékigény: 2500-3000 g/nap

Alomszám: 4-8 kölyök

Várható élettartam: 10-14 év

Forrás: Szinák János, Veress István: A világ kutyái (1989)

Labrador retriever

Megjelenése

Teste: A Labrador retriever erős felépítésű kutya, vízszintes háttal és széles, erőteljes lágyékkal. Testének hátsó része erős, a farok felé nem keskenyedik. Közepes hosszúságú farka a tövénél igen vastag; a rövid, sűrű szőrzet miatt hengeresnek tűnik. A farok alakja e fajta egyik jellegzetessége: néha „vidrafaroknak” is nevezik. Széles, mély mellkasa van, a bordák szépen íveltek. Vállai hosszúak és lejtősek. Lábai izmosak és egyenesek, határozottan kirajzolódó térddel, és erősen leeresztett csánkkal. A Labrador retriever mancsai kicsik és kerekek, a lábujjak erősen íveltek. Nyaka feszes és erős.

Feje: A koponya széles és határozott vonalú, nincs húsos pofarésze. Az arcorri rész közepes hosszúságú, nem csőrszerű. A stop határozott. A fülek sem túl nagyok, sem túl súlyosak nem lehetnek; meglehetősen hátul tűzöttek, és a fej közelében lógnak. A szemek közepes nagyságúak, értelmes tekintetűek. Erős, teljes, szabályos ollószerű harapása van.

Marmagassága: A kanok marmagassága 56-57 cm, a szukáké 54-56 cm.

Testtömege: A kanok súlya 35-40 kg, a szukáké 30-35 kg.

Szőrzete: A szőrzet rövid, tömött, sem hullámok, sem hosszú szálak nincsenek benne; tapintásra meglehetősen durva. Az aljszőrzet vízálló.

Színei: Ez a fajta három színben ismert: egyöntetű fekete, sárga, csokoládé vagy máj színű. A sárga szín a halvány krémszínűtől a rókavörösig változhat. Az orrtükör, az ajkak és a szemek pereme a fekete és a sárga kutyáknál fekete, a csokoládébarnáknál májszínű. Szemei barnák vagy mogyoróbarnák. A mellkason egy kis fehér folt megengedett.

Táplálékigénye: 1690 g/nap

Alomszáma: 7-8 kölyök

Várható élettartama: 12-15 év

Vérmérséklete

Jelleme: A Labrador retriever kiegyensúlyozott, barátságos, jó természetű, kedves és igen aktív kutya. A kan rendszerint szilajabb (és erősebb) a szukánál. Társaságkedvelő fajta; az agresszivitás és a félénkség egyaránt idegen tőle. Igen értelmes állat, nagyon szeret a gazdájának és a gazdájával dolgozni; többnyire engedelmes és készséges. Játékosságukat idős korukig megőrzik. Szaglása kiváló. Társaságkedvelő természete miatt jól érzi magát a családi környezetben, és nem szeret szabadtéri kifutóban élni.

Társas viselkedése: Általában jól kijön a többi kutyával; megfelelő szocializáció esetén pedig a macskákkal és egyéb háziállatokkal is. A gyerekekkel rendszerint türelmes és jóindulatú. Szereti az embereket, és nem különösebben éber; minden látogatót lelkesen üdvözöl.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: A Labrador retriever szőrzete viszonylag könnyen ápolható. Hetente nagyjából egyszer kell kikefélni egy fémsörtéjű kefével; a vedlési időszakban ennél valamivel gyakrabban. A szőrzet jellegéből adódóan a piszok és a sár gyorsan megszárad rajta, és könnyen lekefélhető. A karmait röviden kell tartani. Hajlamos az elhízásra, ezért ügyelni kell rá, hogy ne etessék túl, és elég sokat mozogjon.

Tanítása: Viszonylag könnyen nevelhető kutya. Rendkívül értelmes, nagyon szeret tanulni és a gazdájának dolgozni. Főként a rosszul nevelt kan hajlamos a szilajságra; a póráz rángatásáról a lehető legkorábban le kell szoktatni.

Mozgásigénye: A Labrador retriever eléggé sok mozgást igényel, ezért sportos családban érzi magát a legjobban. Elméletileg bármilyen testmozgás megfelelő a számára. Ez a kutya imádja a vizet és az apportírozást; s bármikor kapható egy kis labdázásra vagy egy hosszú, póráz nélküli sétára a természetben. Nagyon jó az alkalmazkodókészsége, és akár a városban is tartható, ha gondoskodnak mozgásigénye kielégítéséről. Az időjárásnak nagyszerűen ellenálló szőrzete miatt gyakorlatilag nem érdekli az idő milyensége.

Alkalmazásai: Noha gyakran vadásznak is vele, a Labrador retriever leginkább családi kutyaként népszerű. A kutyás sportok csaknem minden ágában nagyszerű eredményeket érhet el, és különféle feladatokra is könnyen betanítható. Az egyik leggyakoribb vakvezető kutya, de igen népszerű a kábítószer-keresői, lavinamentői és általános Labrador mentői szerepkörben is. Gyakorlatilag bármilyen kutyás sporttal érdemes lehet megpróbálkozni. Őrző-védő munkákban rossz, ahhoz egyszerűen nem megfelelő a természete. Különösen jó teljesítményt nyújthat az engedelmességi próbákban és a labdázásban (flyball). Egy ilyen sokoldalú kutyát nagy kár lenne egyszerű házi kedvencként tartani. Ha a gazdája is részt vesz a fent felsorolt tevékenységek valamelyikében, meg fogja látni, mennyi örömet szereznek azok a kutyának.

FCI standard

Border collie

Leírás: 
Közepes termetű, a skót juhászkutyához hasonló, de annál kisebb eb. Feje elkeskenyedő. Szeme sötétbarna, füle lelóg. Törzse karcsú, izmos. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak. Farka hosszú, lelóg. Szőrzete középhosszú, kicsit hullámos; a fején és a lábai elülső részén rövid. Színe fehér és fekete, fehér, fekete és cserbarna, fekete és szürke, vörös és fehér vagy egyszínű fekete.

Eredete: Angol fajta, őseit feltehetően a vikingek vitték magukkal a mai Skócia területére. Ezeknek a kutyáknak az utódait később a lengyel alföldi pásztorkutyával, majd a skót juhászkutyával keresztezték.

Tulajdonságai: Értelmes, tanulékony, aktív, kissé félénk, érzékeny.

Alkalmazása: Eredeti foglalkozása a csorda, a nyáj őrzése; önállóan tevékenykedik a jószágok körül. Főként Amerikában népszerű - kedvencként tartják.

FCI száma: 297

Profil: nyájőrző, kedvenc

Marmagasság: kan 50-56 cm, szuka 48-53 cm

Testtömeg: 18-23 kg

Táplálékigény: 1250 g/nap

Alomszám: 5-7 kölyök

Várható élettartam: 12-14 év

Forrás: Szinák János, Veress István: A világ kutyái (1989)

Ainu

Leírás: 
Középtermetű, erőteljes felépítésű, izmos kutya, feje spiccszerű. Szeme sötétbarna. Füle kicsi, hegyes, felálló. Nyaka rövid, izmos, háta feszes, ágyéka széles, mellkasa mély. Végtagjai párhuzamosak, erőteljesek, mancsa kerekded, ujjai zártak. Farka a hátára kunkorodik. Szőrzete rövid, testhez simuló, csíkos és vörösesbarna is.

Eredete: A Kr. e. 10. században telepedett le Japánban az ainu törzs; szánhúzó kutyáikból alakult ki az ainu.

Eredeti neve: Hokkaido

Tulajdonságai: Kiváló tájékozódási képességéről legendákat beszélnek. Makacs, elszánt, hűséges.

Alkalmazása: Valamikor régen Japánban medvére vadásztak vele. Ma is elsőrangú vadászeb, de használják házőrzőként és kísérőként is.

FCI száma: 261

Profil: vadászkutya

Marmagasság: 47-55 cm

Testtömeg: 25-27 kg

Táplálékigény: 1560 g/nap

Alomszám: 5-6 kölyök

Várható élettartam: 12-14 év

Forrás: Szinák János, Veress István: A világ kutyái (1989)

Angol cocker spániel Származási ország: Anglia Eredeti feladata: Szalonkavadászatra specializált vadászkutya. Eredeti neve: English Cocker Spaniel Angol neve: English Cocker Spaniel Eredete: Nagyon régi fajta. Spánielre emlékeztető kutyákat már a Kr. e. 4. században ismertek, de szárazföldi és vízi fajtaváltozataik - közöttük az angol cocker spániel is - csak a 18-19. században alakultak ki. Megjelenése Teste: Az angol cocker spániel zömök, kiegyensúlyozott felépítésű vadászkutya. A mar és a faroktő közti távolság nagyjából azonos a marmagassággal. A lágyéka rövid és széles. Az erős, egyenes hát enyhén lejt a farok felé. Testének izmos hátsó része széles és lekerekített. Farka valamivel a hát vonala alatt tűzött, s a kutya mozgás közben a hátával egy vonalban tartja. Azokban az országokban, ahol ez megengedett, a farkat általában megkurtítják. Mellkasa jól fejlett és mély, a szügy nem túl keskeny, de nem is túl széles, a bordák szépen íveltek, a vállak lejtősek Lábai erős csontozatúak és eléggé rövidek - de nem annyira, hogy, akadályozzák a munkájában. A térd erősen hajlott, a csánk meglehetősen mélyre eresztett. Az angol cocker spániel mancsa a macskáéhoz hasonló, a talppárnái kemények és vastagok. Közepesen hosszú, izmos nyaka van, amelyen nem lehet lebernyeg, és amelynek szépen kell átmennie a vállba. Feje: A fej jól fejlett, szép metszésű; nem lehet sem elnagyolt, sem túlságosan finom. A pofacsontok nem lehetnek kiugróak. A koponya ugyanolyan hosszú, mint a négyszögletes arcorri rész, közöttük határozott stop látható. A lebenyes fülek a szem vonala alatt tűzöttek, végük az orrig ér. A szem telt, de soha nem kidülledő; a szemhéj feszesen zár. Az angol cocker spánielnek teljes és szabályos ollószerű harapása van. Marmagassága: A kanok marmagassága 39-41 cm, a szukáké 38-39 cm. Testtömege: Mintegy 13-15 kg Szőrzete: Sima és selymes. Nem lehet túl merev, sem hullámos, göndör vagy túlságosan dús. A füleken, a lábak hátsó oldalán, a lábak tövében és a mellkason hosszabbra nő. Színei: Az angol cocker spániel egyöntetű vörös, fekete és májszínű, valamint fekete-cserbarna színezetű lehet; a mellkason némi fehér szín is megengedett. Népszerűek a fehér alapon jól elhatárolódó fekete, vörös vagy mákszínű rajzolattal díszített egyedek; az ilyen többszínű angol cocker spánieleken cserbarna rajzolat is előfordulhat. A kék és máj- színű deres egyedek sem ritkák, és többszínű társaikhoz hasonlóan szintén lehetnek cserbarna rajzolataik. A szemnek lehetőleg barnának vagy sötétbarnának kell lennie, de a májszínű egyedeknél a mogyoróbarna is megengedett. Táplálékigénye: 870 g/nap Alomszáma: 3-8 kölyök Várható élettartama: 12-13 év Vérmérséklete Jelleme: A fajta állandó vidámságáról ismert. Úgy tűnik, szünet nélkül csóválja rövid farkát. Szelíd és barátságos, eleven és kedves. Értelmi képességeit nem szabad alábecsülni. Noha többnyire elég készséges és engedelmes, van benne némi akaratosság is. Kiváló a szaglása, és általában szereti a vizet. Ha kifutóban tartják, eltompul; vidám, társaságkedvelő természete csak akkor bontakozik ki teljesen, ha a lakásban él, együtt a családdal. Társas viselkedése: Az angol cocker spániel általában jól kijön a többi kutyával, s a macskák és egyéb háziállatok sem okozhatnak gondokat a számára. A gyerekekkel szemben türelmes, de azt nem hagyja, hogy játékszernek tekintsék. Ha bajt érez, vagy ha látogatók érkeznek, felemeli a hangját, de ennek ellenére nem igazi házőrző vagy őrző-védő kutya. Minden látogatót megszimatol, majd lelkesen üdvözli őket. Általános gondozási tudnivalók Szőrzetápolási igénye: Igen gyakori kefélés és fésülés híján az angol cocker spániel szőrzete hamar gubancossá válik. Különösen nagy figyelmet igényel a lábai között, a lába tövénél és a füleken fejlődő szőr. A füleket rendszeresen ellenőrizni kell; az alattuk, a hallójárat nyílásának környékén növő szálakat le kell nyírni; ezzel megelőzhető a fül bedugulása és esetleges begyulladása. Előfordul, hogy a talppárnák között is hosszú szőr nő, és ez zavarhatja a kutyát; ezeket a szőröket a gazdája is könnyen le tudja vágni. Az angol cocker spánielt évente nagyjából 2-4 alkalommal kell elvinni egy kutyakozmetikába; a gyakoriság a szőrzet minőségétől és sűrűségétől függ. A szalonban egy szakértő kézzel kiszedegeti az elhalt szőrszálakat, és kiritkítja a fej tetején, a fül alatt és a nyakon növő szőrt is. Az alapos nyírás után a kutya újból csinos- nak és rendezettnek látszik. Egyes egyedeknél könny-nyomok alakulhatnak ki; ezek megfelelő készítménnyel való rendszeres törülgetéssel tehetők halványabbá. Tanítása: Az engedelmes természetű angol cocker spániel nagyon szeret gazdája kedvében járni, ugyanakkor megvan a maga akarata is, amely időről időre úrrá lesz a kutyán - ez jellemző spánielvonás. Következetes neveléssel, valamint a foglalkozások szórakoztató és a kutya számára kihívást jelentő jellegének fenntartásával hamar megtanítható arra, hogy mit várnak tőle. Ennek a kutyának - és főleg a kölyköknek - roppant kifejező a tekintete, és pontosan tisztában van azzal, hogy ezen eszköz segítségével könnyen rá tudja szedni a gazdáját. Ha a gazdája mindent elnéz neki, akkor a kutya hamarosan nem veszi őt komolyan, hanem elkezd a saját feje után menni. Mozgásigénye: Az angol cocker spánielt eredetileg bozótos, nehéz terepen való vadászathoz tenyésztették ki. Hosszú órákig gyalogolhat anélkül, hogy kifáradna - ennek ellenére nem igényel túl sok mozgást. A napi három rövid sétával, továbbá hetente néhány hosszabb sétával, és egy-egy vidám hancúrozással a kertben már tökéletesen beéri. A legtöbb angol cocker spániel szeret úszni, és az esőben is szívesen sétál. Alkalmazásai: Egykor rendkívül népszerű vadászkutya volt, de ma már ritkábban találkozni vele a terepen. Egyre gyakoribb látvány viszont a kiállításokon - és persze a legtöbb példánya családi kutyaként él. Ha a gazdája szeretne valami elfoglaltságot a kutyájának, érdemes lehet vadászati gyakorlatra járatni, bár rendszerint az olyan, nagy mozgékonyságot igénylő sportok is megfelelők számára, mint az ügyességi próbák. Képek FCI standard FCI száma: 5 FCI beosztása: 8. csoport: Vízi vadászok 2. szekció: Hajtókutyák

Története

Már 1773-ban Buffon is leírt egy mudi jellegû pásztorkutyát, majd Pethe Ferenc 1815-ben a Természet Históriájában, Méhely Lajos 1902-ben és Herman Ottó 1912-ben kiadott munkájában. Ennek ellenére a mudi szervezett tenyésztése a legkésõbb indult meg a magyar fajták közül. Sokáig nem is különböztették meg a pumitól és a pulitól, a források sokszor így is említették. Hosszú ideig tartotta magát az a téves nézet is, hogy a mudi a pumi és a puloi keresztezõdésébõl jött létre, pedig egyikre sem hasonlít. Míg "a puli az puli", a pumi pedig terrier jellegû õsökkel dicsekedhet, addig a mudi spicc jellegû kutyákból alakult ki két-háromszáz évvel ezelõtt. 
A fajta céltudatos tenyésztése Fényes Dezsõ balassagyarmati múzeumigazgató nevéhez fûzõdik, aki néprajzi gyûjtõútjai során vásárolt néhány ragyogó szõrû, felálló fülû, igen értelmes és tanulékony egyedet az akkor még nem ismert fajtából. Tenyészteni kezdte õket, majd 1936-ban a tenyészállatvásáron bemutatta az általa tenyésztett kutyákat és benyújtotta a fajta elsõ standardját. A bizottság elfogadta a leírást és a "mudi" fajtanevet, amely valószínûleg Tóth Mihály bugaci számadó juhász Mudi nevû kutyájától származik (addig hajtókutyaként emlegették). 
A II.világháború végére szinte teljesen kipusztult a fajta, feltámasztása a semmibõl kezdõdött újra néhány B törzskönyves kutyával. 1963-ból származik az újabb standardja,amelyet Balássy Zoltán alkotott meg és az FCI is elfogadta. Az egyes számú törzskönyv "tulajdonosa" egy Rigó nevû szuka lett. A fajta törzskönyve ma is nyitott, hiszen idõrõl idõre kerülnek elõ eddig nem ismert típusos egyedek. Sokáig a fajta fenntartása volt a cél, hiszen a mudit érthetetlen közöny vette körül, s csak néhány fanatikus mudirajongónak köszönhetõ, hogy a fajta fennmaradt számos jó tulajdonságával egyetemben. Ma már a jövõ biztosítottnak látszik. Ugyan Magyarországon még sokan ma sem tudják, milyen egy mudi, de a természetrajongó skandináv népek, elsõsorban a finnek felfedezték a fajtában rejlõ pozitív tulajdonságokat, a természetességét, betegségekkel szembeni ellenálló képességét és nem utolsó sorban hihetetlen intelligenciáját.

Jelleme és külleme

A mudi - fõleg a különféle, régóta kitenyésztett fajtákkal összevetve - elsõ pillantásra egyszerû küllemû keveréknek tûnhet. Tulajdonképpen bármely színben elõfordulhat, de a standard nem ismer el minden színváltozatot. A leggyakoribb a fekete szín, van barna, fehér, fakó és hamvas (kékes árnyalatban játszó), de sokak szerint a legszebb, legkülönlegesebb színváltozat cifra, a szürke alapon feketével spriccelt, amely Fényes Dezsõ szerint a mudi legeredetibb színváltozata. Érdekesség, hogy cifra-cifra párosítás nem ajánlott, a megszületendõ kölykök igen gyakran betegek, de ez így van más merlegént hordozó fajtáknál is. Mivel a mudi eredeti munkája juhászokhoz, pásztorokhoz kötötte, és feladat nem utolsó sorban a szürkemarhák nagy bátorságot igénylõ terelése volt, az esztétikai érték sokadlagos kérdés volt. Szolgálatkész, munkabíró és igénytelen kutyára volt szükség, a mudi pedig tökéletesen megfelel ezeknek a követelményeknek. Ezenkívül hosszú életû, intelligens, tanulékony, akinek a gazdája az istene, és egyetlen szempillantásból ért. A terelõversenyeken ma is kiemelkedõ eredményeket ér el, de vaddisznós vadászatokon is használják, mint hajtókutyát. 
Ma már nem csak pásztorkodó emberek mellett él, hanem bizonyított, mint házörzõ: sokkal kevésbé csahos, mint a puli vagy a pumi, de mindenre van szeme. A dog dancing és agility sport rajongói is felfedezték mozgékonysága, értelmessége és könnyen képezhetõsége okán. Kitartásuk, kitûnõ szimatuk miatt a katasztrófakutyák között is feltûnt néhány példányuk. Az sem fog csalódni, aki városi kutyának szeretné: nagyfokú alkalmazkodóképessége, kis termete a lakásban tartást is lehetõvé teszi. Ha naponta gondoskodunk arról, hogy mozogjon, lerohanja fölös energiáit, tulajdonképpen nagyon könnyû együtt élni vele.

Az állatok viccmesélő versenyt rendeznek az erdőben.
Aki rossz viccet mond, azt a többiek megeszik!
A nyuszika kezdi, a viccén mindenki nevet, csak a zsiráf nem. Ezért a nyuszit megeszik.
A következő a farkas, akinek a viccén mindenki röhög, csak a zsiráf nem. Őt is megeszik.
A medve viccén senki sem nevet, csak a zsiráf. Megkérdezik tőle, hogy mit nevet, erre azt mondja:
- Milyen jó viccet mondott a nyuszika!

 

A cowboy odamegy az indiánhoz, aki épp birkát legeltet:
Cowboy: - Szia Indián! Beszélhetek a kutyáddal?
Indián: - Kutya nem tud beszélni.
Cowboy: - Szia Kutyus, mizujs?
Kutya: - Semmi különös. (Indián ledöbbent arccal néz.)
Cowboy: - Ez az indián a gazdád?
Kutya: - Jaja.
Cowboy: - És jól bánik veled?
Kutya: - Nagyon jól. Kétszer megsétáltat, jó kajákat ad és heti egyszer elvisz a tóhoz játszani. (Indián teljes hitetlen arccal néz...)
Cowboy: - Indián, beszélhetek a lovaddal?
Indián: - Ló nem beszélni.
Cowboy: - Helló Ló, hogy vagy?
Ló: - Királyul. (Indián teljes sokkban...)
Cowboy: - Ez az indián a gazdád?
Ló: - Ja.
Cowboy: - És hogy bánik veled?
Ló: - Egész jól, lovagol velem, lecsutakol és istállóban tart,
amikor rossz az idő. (Az indián teljesen elképed.)
Cowboy: - Indián, beszélhetek a birkáddal?
Indián: -A  birka hazudik!

Fut a csiga az erdőben, és összetalálkozik a medvével. A medve megkérdezi:
- Miért futsz csiga?
- Te még nem hallottad? Kitört a komunizmus az erdőben! Nekem van házam, a feleségemnek van háza és a gyerekeinknek van háza. Gyorsan elmegyek mielött mindenünk elveszik!
Erre a medve is elkezd futni. Futásközben találkozik a rókával. A róka megkérdezi:
- Miért futsz medve?
- Te még nem hallottad? Kitört a komunizmus az erdőben! Nekem van bundám, a feleségemnek van bundája és a gyerekeinknek is van bundája. Gyorsan elmegyek mielött mindenünk elveszik!
Erre a róka is elkezd futni. Egyszer csak megáll. Gondolja magában:
- Várjunk csak! Vörös is vagyok, sunyi is vagyok... inkább beállok a pártba!

 A kutya nemesebb lény mint az ember.
A kutya hűséges önfeláldozó és 
mindenek elött feltétel nélküli szeretete
a leg irigylésre méltóbb
tulajdonsága.Amit az ember soha nem 
tudhat magáénak.







 

A kutyám jön, hogy kitöltse 
a hűtlen barátok által hagyott űrt 
a szívemben.
Nincs benne irigység,
rosszakarat vagy
gyűlölet.
Nem árulja el
a titkaimat,nem lesz
féltékeny a sikereimre
és nem leli örömét
bánatomban.







a kutyák elhiszik hogy az
vagy akinek gondolod magad

A Fehér Tigris (másik nevén Bengáli Tigris) egyike a Föld legritkább állatfajainak, számuk kb. 200 körül mozog. Nagyjából 3 méter hosszú és körülbelül 180-285 kg súlyú. A fehér színű bengáli tigrisek nem albínók, de nem is külön alfaj a tigrisek közt. Kék szemük, rózsaszín orruk van, krémfehér bundájuk és csokoládé színű csíkjaik teszik őket annyira különlegessé (és ennivalóvá ☺). Fehér tigrisek egy különleges gén öröklődésével születnek. Vadon nagyon kevés példányuk él már.
Élőhelyük délkelet-Ázsia és India. Füves, mocsaras vagy erdős területen élnek, ahol álcázó színük érvényesülhet. A szigetekről már eltűntek - állatkertekbe vagy nemzeti parkokba költöztették őket.
Annak ellenére, hogy a törvény szigorúan bünteti, orvvadászok lesnek a szabadon élő Fehér Tigrisekre. Az állatok testrészei fontos alkotóelemei az ősi kínai gyógyszereknek. Különleges bundájuk szintén egész kis vagyont ér a feketepiacon. Hozzánk legközelebb a Gänsendorfi Szafariparkban (Ausztria) és a nyíregyházi állatkertben él egy Fehér Tigris.
ez itt például egy hófehér tigris:)
 






Tények

- a Fehér tigris nagyon jó úszó, viszont gyenge mászó
- a Fehér tigris magányos állat
- a Fehér tigris éjszaka vadászik a prédájára
- a Fehér tigris az erős fogaival szét tudja törni a csontokat egy harapással
- a Fehér tigris egy nagyon ritka faj
- a Fehér tigris a hosszú farkát az egyensúlyozásra használja.
- a Fehér tigris egy ütéssel feltudja dönteni a prédáját

Érdekességek

A Fehér tigris egy olyan Bengál tigris ami olyan ritka és különleges géneket hordoz ami a fehér szőrük, oka.
Mint minden másikféle vadmacskának a Fehér tigrisnek is a farka, eltudja árulni hogy milyen kedvében van. Ha mérges akkor csapkod a farkával, ha koncentrál akkor lágyan előre hátra mozgatja a farkát.

Táplálkozása

Mint köztudott a Fehér tigris és a többi tigris is húsevő. A Fehér tigris ...-al táplálkozik. ami közben a Fehér tigris eszik aközben a földön elterül.

Leírás

A Szemük kék és az orruk rózsaszín. A bundájuk fehér fekete csíkokkal. A fejük kicsit kör alakú és hosszú bajsza van.

 

Adatok

Hosszúsága általában 3 méter ha egy kifejlett példány.
Tömege általában (ha felnőtt) 180kg és 285kg között van.


Lakhelye

A Fehér tigris Észak-Indiában, és Kelet-Indiában található meg.